A konyha elrendezési módszerei: az ergonómia*

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány

Jelenleg a 6. konyhát használom, 25 éve van saját háztartásom. Az elsőben volt egy tűzhely és egy csap, valamint volt hozzá spájz. Hűtőm nem volt. Ekkoriban erősen tanulmányoztam a Nagy háztartáskönyv ide vágó fejezeteit: mégis mire van szükségem ebben a konyhában. Azért most már elárulom: nem arra volt! 

Pár hónapig használtam üresen a konyhát, míg el nem készült a konyhabútorom; amit az ellenségemnek terveztem. Mentségemre legyen mondva a Keresztanyám pár évvel ezelőttig pontosan olyan beosztású konyhában főzött; talán még az enyémnél is rosszabbul volt kialakítva. Hiába volt 280 centi a konyhabútor és tartozott hozzá egy viszonylag nagy spájz, mégis folyton rendetlenség volt: tornyosultak az edények, nem fértem el a pulton a gépektől, stb, stb. 

Ahol semmi sem fér el...

Déli fekvésű spájzzal

Az első bútort bő 10 év után követte az új. Ezt úgy alakítottam ki, hogy a fenti pontokat figyelembe vettem, valamint még néhány alapvető dolgot. A konyhabútort 40 centivel tudtam megnagyobbítani, viszont mivel már nem csak a bútor hosszát, de a magasságát is figyeltem, minden konyhai holmit el tudtam helyezni benne, minden kézre állt és a korábban állandó derékfájásom is véget ért. Egyetlen hátránya volt: csak pár évig használtam és utána amiatt, hogy a mi igényeinkre volt szabva, nehezebb volt eladni a lakást - és bizonyára azóta át is alakították. 

Frissen elkészülve (még a hűtő sem volt beállítva.)

A másik irányból

Eladás előtt

Szokatlan, de kézenfekvő.
Gerinctornás konyhám.

A konyhai gépeket elnyelő szekrény. 
Azért redőnyös, mert nem akartunk helyet elvenni a térből.

A belső, amit voltaképpen sosem fejeztünk be. 
A mikro alá kihúzható polcot terveztem. A zsanérokat azóta őrzöm.
A polcok tavaly eláztak végül.

Zöldségeskert

A negyedik egy bérelt házban volt. Az ötödik is ugyanitt, miután rájöttünk, hogy elemekből áll a bútor és kismértékben módosítható. Ezt meg is tettük. 

Az első változata. Egy L betű megfordítva és a külső szára berendezve. 
A képen a rövidebbik oldala.
A második változatban egy hosszan aláhúzott  L  elrendezése lett és a szekrénybe
 is sikerült becsempészni még egy kis helyet.

A jelenlegi a hatodik és biztosan nem végleges: arra várok, hogy a leendő beépített eszközök ma használt elődei elromoljanak. Most a tálalóeszközökkel együtt 5 magasszekrényem van, valamint egy L alakú alsó-, felsőszekrényes klasszikus konyhabútor (280*200 cm2-es), valamint egy viszonylag nagyméretű konyhasziget. A szokásos hibák vannak benne: nem elég magas a konyhai csap, nagy edény nem fér alá, sarokba rakták a mosogatót, nincs nagy edények, eszközök tárolására méretezett polc, hiába van nettó 380 cm konyhapultom, nincs elegendő hely az étel előkészítésre, a tálalásra, és nem megfelelő a konyhabútorok sorrendje. 

Beköltözéskor

A másik szára.
Hát, nem az én színvilágom...

De mi is ez a sorrend és milyen magasságokat alkalmazzunk a konyhában?

Minden konyhabútorokat bemutató cikk foglalkozik az un. konyhai háromszöggel. Ez a hűtő (illetve spájz, kamraszekrény), a mosogató, valamint a sütő között kialakuló képzeletbeli vonal. Azért fontos, mert a konyha használata közben folyamatosan ezeken az útvonalon haladunk. Akkor optimális, ha a távolságok egyenlőek köztük és nem haladják meg a hat métert. 

H:= Hűtő, M:=Mosogató, T:=Tűzhely

Ha többen használják a konyhát, akkor a használat közben nem ütköznek egymásba, nincsenek egymást keresztező útvonalak. 

Variáció többemberes konyhára. 

Van ilyen háromszög is.

Az élelmiszer feldolgozás során a következő események történnek: a készleteinket előszedjük, előkészítjük, hőkezeljük, tálaljuk. 1-1 művelet között körülbelül 80-90 cm helyre lehet szükségünk. Ha jobbkezesek vagyunk, akkor balról jobbra kényelmes haladni: pl mikor felszeletünk valamit, jobbra tesszük le. Ha balra, keresztezzük a korábbi munkaterületet, és újra beszennyeződhet az étel, felsérthetjük a kezünket, át kell nyúlni a gőzölgő étel felett, és a többi. Míg balkezeseknél fordított az irány. Ezért fontos, hogy jobb-, vagy balkezesek a konyha használói.

Forrás: Lakáskultúra, 1993/10 szám, szerző: Preisich Anikó

Ilyetén egy jobbkezes konyhában a hűtő van balra, középen a mosogató, jobbra a tűzhely. Balkezesnél a hűtő jobbra, a tűzhely balra kerül. A tűzhely és a hűtő közt a tálaláshoz alkalmas helyet találjuk.

Előfordul sokkal rövidebb útvonal is: ételmelegítéskor. Mivel a készételt csupán fel kell melegíteni, a mikrohullámú sütőket érdemes a hűtő közelében elhelyezni: melegítés után tálalható. 

A konyhai bútorok magasságát elsősorban a konyha használóinak magasságához mérjük. A standard a 85 cm, de ez sok esetben nem megfelelő.

Forrás
Pultmagasság = (Testmagasság /2) -  5 cm

A konyhai feladatok elvégzéséhez sokféle magasság kell. A pultmagasság a legszembeötlőbb. Akkor kényelmes gépeket használni, szeletelni, darabolni, ha a könyökünk un. könyökmagasságban van. Viszont nem csak ilyesmit csinálunk! Dagasztani leengedett kézzel könnyű, mikor teljes testsúllyal rá tudunk nehezedni a masszára, ez pedig jóval alacsonyabban van: 70-75 cm-nyire a talajtól!  

A Néprajzi Múzeum gyűjteményéből

Miközben főzünk, az edény szájának kell könyökmagasságban lennie (illetve egy picit alacsonyabban.) Mosogatás közben vigyázni kell arra, hogy ugyan jól akkor van a mosogatómedence beállítva, ha leér benne a kezünk meghajlás nélkül, közben a víz azért az alkarunkról lefelé csorogjon. Már a leírásból is látszik, hogy képtelenség mindehhez megfelelő méreteket találni, ami még esztétikus, netán elfogadott is. Ha nem lineáris a konyhánk (erről legközelebb), akkor a különféle magasságokat a különböző oldalakon nagyjából optimalizálni tudjuk.

A további magasságok meghatározásához egy szempontot ajánlok megfontolásra: a konyhai munka elég monoton. Ha nagyon kényelmesre tervezzük, akkor nem lesz a testünknek lehetősége az elegendő mozgáshoz, izmaink elsatnyulnak. Ennek megelőzésére érdemes "tornáztató" konyhát tervezni. Egy kicsit többet mozgunk, főleg a gerinckörnyéki izmainkat tornáztatva és nem lesz gondunk a monoton munka után sem a derékfájással, nyakmerevséggel. Szóval a tankönyvekkel ellentétben azt javaslom, hogy egy kicsit tegyünk mindent magasabbra, mint ahogy azt kényelmesen tennénk. Amit korábban a pulton tartottunk, nyugodtan rakjuk a felső szekrény alsó polcára és így tovább. Mindig legyen egy kis gerinctorna a konyhai ténykedésünkben. (Ezért hatásosak a térdeplőszékek és az ülőlabdák is. A gerinc mikromozgása mindig biztosított!) Ennek az is előnye, hogy a pult leürül és sokkal könnyebben tudjuk majd a konyhát rendben tartani, takarítani. 

Picasso: Az ínyenc

A konyhabútor további elrendezésekor célszerű szem előtt tartani, hogy a nagy és nehéz tárgyakat, dolgokat a lehető legkevésbé mozgassuk vertikálisan. Magyarul, ha van lehetőségünk a mosogatógépet, a sütőt körülbelül könyökmagasságba helyezni, tegyük oda! Arra kell figyelni, hogy az ajtajuk a csípőtájékra kerüljön, ne derékmagasságba, vagy magasabbra. Előbbinél a belső szerveinket sérthetjük meg, utóbbinál nem fogjuk tudni használni a szerkezeteket. Sütőknél a kihúzható kocsis megoldások hasonlóképpen javasolhatóak. Ha a sütő felett mikrohullámú sütő is működik, akkor annak is biztonságos magasságban kell üzemelnie, ilyenkor a sütőt alacsonyabb pozícióba kell helyezni. 

Forrás

A szekrények alsó polcai helyett érdemes megfontolni a teljesen kihúzható fiókok használatát. Sarokszekrényeknél a kifordítható fiókokét. Azt azonban mindenképpen észben kell tartani, hogy ezek a szerkezetek jelentősen drágábbak a polcoknál! 

Forrás

A felső szekrények elhelyezésekor célszerű polcokban gondolkozni, kiemelhető, könnyű fiókokkal, dobozokkal. Jó ha a felső szekrényben tárolt fiókok, dobozok jól zárható tetővel is rendelkeznek, ha leejtjük, nem sérülhetünk meg a szétszóródó pici alkatrészek, eltörött edények miatt. Ha magasszekrényeink vannak, akkor a konyhában feltétlenül érdemes egy biztonságos létrát tartani, a legmegfelelőbbeknek rakodófelülete is van; esetleg a szekrényen belül vannak rakodásra alkalmas részek. 

Forrás

Az ergonómia része a megvilágítás. A konyhában különösen fontos, hogy a munkaterületet úgy használjuk, hogy egyenletes, nem vakító fényt kapjunk, lehetőleg úgy, hogy ne takarjuk ki a munkaterületet. A szekrény tetején végigfutó világítás a szekrényt, míg a munkapult alatti a munkapultot világítja meg. Nem érdemes elhagyni egyiket sem, ha mind a kettő szükséges! 

Forrás

Itt szeretnék kitérni a padlóra is. A konyhában nagyon nagy igénybevétel éri és ezt úgy kell bírnia, hogy ne csúszhassunk el! Mind a két szempontot tartsuk szem előtt!

A konyhák egy részének magasabb kényelmi fokozatokat is teljesítenie kell. A mozgásukban korlátozottak konyháiban a pult használatához a használónak be kell tudni gurulnia, az elemeket el kell tudni érnie a székben, illetve támaszkodva, biztonságosan. 

Forrás

Az idősödő társadalom is új kihívások elé állít minket: a demencia megjelenésével együtt az emberek kevésbé biztonságosan képesek a berendezéseket használni, segítségre szorulnak az egyes konyhai műveletek elvégzésekor. Náluk különösen fontos, hogy az információ kérés nélkül is rendelkezésükre álljon, valamint az is, hogy a gépekben legyen a biztonságos üzemeléshez biztosíték, önműködő kikapcsoló szerkezet és egyes megoldásoktól már a tervezéskor tartózkodni kell (gázüzemű berendezések.) Az idős korral sokszor párosuló gyengeség, a fizikai erő csökkenése miatt a fizikai erőt igénylő szerkezeteket fel tudjuk cserélni gépi erőt hasznosítókra. A betegség elhatalmasodása közben a konyhai berendezéseknek is változniuk, egyszerűsödniük kell, hasznos, ha a demenciával élő tud tevékenykedni a konyhában, de fontos, hogy biztonságosan tehesse! Lényegesek a színek, kontrasztok, a méltóság megőrzése. Nem gyerekek! Felnőtt emberek!

Kontrasztos tálalás
Forrás

A következő posztban a konyha elrendezéséről, az ehhez szükséges méretekről lesz szó.

*Az ergonómia fogalma “Az ergonómia az ember-gép-munkakörnyezet kapcsolatát vizsgáló tudományág. Az ergonómia a görög ergon= ’munka’ (görögül: ἔργον), valamint a nomos = ’tan, törvény’ (görögül: νόμος) szavakból alkotott szóösszetétel. Célja a szűkebb és tágabb munkakörnyezet, a gépek, munkaeszközök emberhez igazítása, az emberi adottságoknak lehető legjobban megfelelő munkaeszközök és munkakörnyezet kialakítása.” (Wikipédia) Az ergonómia az ésszerű erőkifejtés tudománya - az emberrel foglalkozó tudományok közül elsősorban fiziológiai és pszichológiai ismeretekkel dolgozik, felhasználva az antropometriai mérés adatait. A tudomány célja az emberi munka ésszerű erőkifejtéssel való gazdaságos megszervezése a személy egészségének, kényelmének és biztonságának megőrzése mellett. A Bauhaus-szal egyidejűleg jelent meg és terjedt el a múlt század közepén. Az ergonómiai szabványok alapfokú ismerete hozzájárul az emberi teljesítőképességének és kényelmének optimalizálásához, egyben minimalizálja a felhasználók, kezelők egészségügyi és biztonsági kockázatait. Mit jelent ez pontosan a lakberendezésben? Beletartoznak a bútorok- és az emberi test méretei, a különböző tevékenységekhez, munkafolyamatokhoz szükséges helyigények, a bútorok felépítése, kialakítása stb. A cél, hogy a sok apróság figyelembevételével optimális lakóteret alakítsunk ki. A tervezőnek számolnia kell a lakónak, mint biológia lénynek a mozgáslehetőségeivel, a tevékenysége végzéséhez szükséges helyekkel. A használati tárgyakat és bútorokat az emberi test méreteihez, mozgási és erőkifejtési lehetőségeihez kell igazítani! Az antropológia (embertan) tudományos pontosságú mérésekkel foglakozó ága az antropometria (emberméréstan), mely az emberi test mérésével foglalkozik. A mért adatok összevetése szintén az antropometria feladata. A különböző alkatú emberek méreteit összevonva (külön a férfiakat és külön a nőket) egy bizonyos középarányos méretet kapunk.

Antropometriai mérések:

• Statikus antropometria – Testrészek méreteivel foglalkozik, megfelelően rögzített végtagokat véve (pl. test mellé szorított karok) – mérőpontokat alkalmaz
• Dinamikus antropometria – Nem csak a méretekkel, hanem az egyes testrészek által leírt mozgásokkal is foglalkozik (a még elvégezhető és kényelmes mozgásokkal) Ezek használata minden lakótérben megjelenik, pl.:
• kilincsek az előre kényelmesen kinyújtott kar magasságában helyezkednek el;
• pultok magassága a kényelmes munkavégzéshez alkalmas kartartáshoz alakult;
• székek, fotelok, kanapék magasságának és ülésmélységének összefüggése a kényelmes lábtartás méreteit tükrözi.

Forrás: vizsgatétel