A konyha gépesítése

 Manapság már nem egy-két tál, a két kezünk munkája valamint egy villa segítségével készítjük az ételeket, hanem a rendelkezésünkre állnak a modern technika vívmányai: a konyhagépek.

Sokan azt a stratégiát követik, hogy a gép dobozát használva tárolják ezeket, ki- és elpakolnak, majd valahova elrejtik a dobozt: spájzba, szekrény tetejére, szerencsés esetben a konyhaszekrényben.

Forrás

Előnye: nem használódik el a gép, újszerű állapotban garantáltan megveszik a Jófogáson. Hátránya: nem használjuk. (Elismerem: néhány gép esetében ennek a módszernek van létjogosultsága. A valóban ritkán használt eszközök esetében. Nekem is vannak ilyenek: a raklettsütő, a fondü, a vattacukor készítő és a csokiszökőkút. Ezeket sátoros (vagy más) ünnepeken veszem elő, a legjobb helyük valóban a dobozban van: ebben garantáltan nem vesznek el a mütyűrkék és nem koszolódnak két használat közt.)

Mások ennek pont az ellenkezőjét: kiralják az összeset a konyhapultra.

Forrás

Előnye: kéznél vannak a gépek. Hátránya: a káosz, kosz és rendetlenség. A rendrakás után is...

A minimalista trend XXI. századi előretörésével megjelent az igény a káosz felszámolására, úgyhogy több ötlet is megjelent. Egyrészt, az egyes gépeket beépíthetjük: ilyenek a "Mire való?" sorozatom darabjai, a kávéfőző, és a mikró. Másrészt, különféle elmés pultmegoldásokkal eltakarhatjuk. És harmadjára, kialakíthatunk egy konyhagép-parkolót. Ami egy szekrény.

Én először a 2008-as konyhafelújításomkor alakítottam ki ilyen tároló-helyet és ebben még minden gépet azonnal használható állapotban üzemeltem be. Erről azonban kiderült, hogy sokszor fölösleges. Kétféle gépünk van: az egyiket minden nap használjuk és nem kell azonnal megtisztítani, csak időközönként: tipikusan ilyen a mikró és a kávéfőző; a másikat viszont nem feltétlenül használjuk azonnal, és azonnal el kell mosogatni, különben nem tudjuk ismét használni: például a narancsfacsaró, a turmixgép, az aprítók, a multigépek. Ráadásul ezek fröcskölnek, fröcskölhetnek! Nem érdemes a tárolószekrényükben használni - tapasztalatból mondom. Szóval érdemes máshogy tárolni az első csoport gépeit és máshogy a másodikat. Az első csoportban alkalmazzuk bátran a beépíthető gépeket, míg a második csoportnak keressünk konyha tárolóhelyet. Még egy tanács: célszerű az együtt használt gépeket egy helyen tárolni. Sőt, érdemes a többi holmit is együtt tárolni velük. Például a kávéfőző közelében tartom a kávét, a vízmelegítőt, a kávédarálót, az édesítőszereket, valamint azokat a poharakat, amibe a kávét, teát szoktuk inni, és persze a teákat is. A multigépem mellett tárolom a sütikészítős mütyürkéket, a habverőket. Folytatható a sor!

Előnye: mindig, minden kéznél van, esztétikus. Hátránya: a Jófogáson nem lehet eladni, mert tönkremennek a gépek.

A pultra ültetve, ajtóval eltüntethető.
Forrás

Minden kéznél
Forrás

Kisebb méretben is működik!
Forrás

Beépíthető-nem beépíthető kombináció.
Forrás

Ennek a továbbfejlesztett változata a spájz második konyhaként való használata.

Előnye: tényleg semmi sincs szem előtt a konyhában. Hátránya: gyakorlatilag dupla konyhát kell kialakítani, nagy a hely- és költségigénye.

Forrás

Forrás

S hol legyen a konyhában?

Én a mikrót és a kávéfőző-állomást a hűtő mellé állítottam. Egyterű konyha-étkező-nappalim van, a konyha-étkező határán van a hűtő. Ez egy sbs, aminek van jégadagolója. A férjem és a gyerekem imádják a jeget, és jégkrémet sem csak a legnagyobb kánikulában eszünk, így célszerű az elhelyezése: a szokásainkat vettük alapul, nem a tökéletes ergonómiai sorrendet! Én gyakran főzök nagyobb adagot előre, így a mikrót emiatt is gyakran használjuk, a pop-corn is közkedvelt nasi, ezért közvetlenül a hűtő mellé raktuk. A kávéfőző-állomás egy másik szekrényben kapott helyet, ezek mellett. A konyha és étkező között van egy "konyhasziget" állítva (tulajdonképpen egy komód, viszont pont megfelelő magas és megfelelő széles és ráadásul emiatt nem a konyhába lép be az ember, hanem az étkező-nappali tér felé. Sajnos nem tökéletes számunkra az elrendezése a háznak...) Főzéskor az alapanyagokat erre szoktam kirakni, sokszor itt is dolgozom fel (reggelinél, uzsonnakészítéskor), ha vendégeink vannak, akkor itt tudok tálalni, és itt szervírozom a kávét, nem kell a konyhapultig elmenni. (A kávéfőző egyébként pont szemben van a konyhaajtóval: nem kell irányt sem váltani a reggeli kávé előtt...) Talán ebből látszik: milyen szempontok vezetik az embert, mikor a konyha elrendezését kialakítja: a szokásaink a meghatározóak, nem az, hogy mások hogyan szokták használni a dolgaikat! (Nota bene: igazából a reggeli kávé szempontjából a hálószoba lenne az ideális helye. Sajnos, nem fér el és túl sok átalakításra lenne hozzá szükség: a közeli vízcsap kialakítása miatt. És talán nem előnyös, ha az ember elsőként kel a családban - bár rám ez nem igaz.) (Elvileg nyáron eljutunk az első ütem befejezéséig, felrakom a függönyöket, leszállítják a székeket, elkészülnek a huzatok - per pillanat négyféle széket használunk... Kiglancolom a földszintet és készítek néhány fotót.)

Addig is a házi feladatom:

A konyharész alaprajza
A hűtő melletti két szekrény a konyhagépparkoló.
Az L-alakú rész az eredeti konyha, ami egyelőre még marad.

A tűzhely és a mosogató. 

Térben. 
A szekrény mentazöld, sajnos nincs mentazöld ceruzám... 
(És attól tartok, nem is lesz...) 
(A falnézetet színeztem ki először, az eredeti nagyjából színhelyes,
csak a scannelt verzión nem látszanak a színek. A másik kettőn ezért
erőteljesebb árnyalatokat használtam, de a színhelyesség elveszett.)
#nemazénszínvilágom #miaszürkebobdynszínkódja? #cserélnifogom