A konyha egyik meghatározó eleme, amit manapság munkalappá silányítottunk: a pult.
Ugyanis a munkafelület nem csak bútorlapból készülhet, hanem lehet kő, kerámia, fém, illetve kompozit anyag is. Ezek mindegyike meg kell hogy feleljen a konyhai nagy igénybevételnek:
- nedvesség állónak
- karcállónak
- ütésállónak
- hőállónak
- vegyszerállónak (savak, lúgok és ezek kombinációi)
kell lennie és természetesen könnyen tisztíthatónak, elvégre itt készülnek az ételeink! Ezzel van a bútorlapoknál a legnagyobb probléma, mert ugyan olcsóak, de a fenti állósági követelményeknek nem annyira felelnek meg, nem bírják a nagy igénybevételt, mindenféle pótlapok (vágódeszka, tányérok, kőtáblák, hőálló eszközök) szükségesek ahhoz, hogy valamennyire használhatóak legyenek. Emiatt, a gyártási technológia és az elhasználódás, újra fel nem dolgozhatóság miatt ráadásul az egyik leginkább környezetszennyező része a konyhánknak!
|
Antikolt rézpult, integrált mosogatóval Forrás |
Mérete
A modern laminált kőkompozit anyagok elterjedésével nagyon divatos megoldás a vékony lapok alkalmazása.
Természetes kövek,
esetében az egészen vastag lapok is előfordulnak.
A munkapult jó, ha az egész munkafelületet egyetlen tömbben fedi le. Ez azonban csak az öntött kompozit anyagoknál lehetséges, a többi anyagot vágni és összeilleszteszteni szükséges. Szerencsére megfelelően képzett, ügyes szakemberek nyomtalanul képesek kivitelezni úgy, hogy a pult használati értéke is teljes marad (magyarul nem fog szétválni.) Ez egyébként a laminált bútorlapoknál is kivitelezhető, nem szükséges a szakemberek által közkedvelt, a használati értéket teljesen erodáló toldóelemeket alkalmazni!
A laminált bútorlapokkal kapcsolatosan szeretném azt is megjegyezni, hogy nedves helyeken alkalmazott lapok esetében az élvédőzött megoldások teljesen elfogadhatatlanok! Szinte azonnal károsodni fog a pult, mert amint egy pici nedvesség jut a lap belsejébe a rostok vízzel telítődnek és szétnyomják a lapot. Egy ideig kiszáradnak a lapok, de állandó terhelésnél menthetetlenül deformálódni fognak. Egyrészt nagyon csúnya, másrészt alkalmas mindenféle organizmusok megtelepedésére, ami egy konyhában elfogadhatatlan! Konyhában a postforming lapok (ezeket a gyárban lekerekítik és az éleket is laminálják, aláfordítják a fóliát) ajánlhatóak. Véleményem szerint az abs (hővel rögzíthető), keményfa éllécek sem nyújtanak megfelő megoldást erre a problémára! Az oldalak lezárásakor is érdemes hasonló módszert alkalmazni (ti. befordítani a munkalap saját fóliáját az oldalára. Ez többletmunka és -anyag!)
|
Ez a darab még a ragasztott faforgács korszakban készült, ezek nagyon masszívak voltak, masszívabbak a mai bútorlapoknál. Így ez a bútor is javítható volt még! Forrás |
A fa pultokra is szeretnék kitérni. Használati értékét tekintve köztes megoldás a bútorlapok és a fentebb javasolt anyagok között. Sokak szeretik és használják, nagyon szép felületeket lehet létrehozni vele. Azonban a fa természeténél fogva nem vízálló, így a fapultok karbantartási igénye meglehetősen nagy, pár havonta felületkezelni kell és előfordulhat, hogy megjelennek rajta ugyanazok az organizmusok, mint a bútorlapoknál - bár a fáról kiirthatóak és mivel a fa élő anyag, maga is védekezik ezek ellen. A felületkezelő szerek kiválasztásakor fontos szempont, hogy ezek megfeleljenek az élelmiszerbiztonsági előírásoknak is! Érdemes kombinálni más anyagokkal, mert nem vizes pultrészeken egy nagyon jól használható lehetőség!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése